A Szövetség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI törvény alapján létrejött független Önkéntes pénztárakat tömöríti, hogy elősegítse közös céljaik megvalósítását, érdekeik képviseletét.
A Szövetség feladatai különösen:
- az egészségpénztári szektor, a pénztártagok és a tagszervezetek érdekeinek képviselete,
- szakmai ajánlások megfogalmazása,
- információgyűjtés a piac Szövetségen kívüli szereplőinek érdekeiről,
- szakmai vélemény formálása a pénztárak működését befolyásoló a törvénytervezetek a szektorra és a tagszervezetekre gyakorolt hatásáról,
- információgyűjtés az Európai Unió egyes országaiban működő egészségbiztosítási rendszerről, valamint kapcsolatfelvétel és folyamatos információcsere a hasonló feladatot ellátó szakmai szövetségekkel.
Történetünk
A Független Pénztárszövetség (korábbi nevén Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége) a magyarországi öngondoskodási piac meghatározó szakmai szervezete, dokumentáltan az első, a Pénztártörvény alapján működő, az egészségpénztárakat tömörítő szakmai szövetség. Története szorosan összefügg a hazai pénztári rendszer kialakulásával és az egészségügyi reformtörekvésekkel.
Alapítás és a kezdeti évek (1995–2006)
A szervezet 1995-ben alakult meg, eredetileg Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége néven.
- Célkitűzés: Az alapítók célja az volt, hogy az akkoriban felfutó, szinte kizárólag munkáltatói és lelkes szolgáltatói bázisra épülő egészségpénztári szektor érdekeit képviseljék a döntéshozókkal, a felügyeleti szervekkel a többi érdekvédelmi szervezettel közösen.
- Környezet: Ebben az időszakban az egészségpénztárak népszerűsége rohamosan nőtt, köszönhetően a kedvező adókedvezményeknek és a munkáltatói hozzájárulások (cafeteria) elterjedésének.
Szakmai munka: A szövetség segített kidolgozni a pénztári szolgáltatások standardjait és letette az egészségpénztári kártyás fizetési rendszer alapjait.
Névváltás és profilbővítés (2007–2010)
Ahogy a pénztári piac éretté vált, nyilvánvalóvá lett, hogy az egészségpénztárak és a nyugdíjpénztárak érdekei sok ponton találkoznak.
- 2007: A szervezet neve Független Pénztárszövetségre változott. Ez jelezte, hogy a szövetség már nemcsak az egészség-, hanem a nyugdíjpénztárakat is tömöríti, különös tekintettel a bankoktól és biztosítóktól független, munkáltatói vagy szakmai alapú pénztárakra.
- Függetlenség: A „független” jelző arra utalt, hogy a tagpénztárak nem nagy pénzügyi konglomerátumok részei, hanem önkormányzati elven működő, tagi tulajdonú szervezetek.
Az OEP privatizációs folyamata,
és a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása (2008–2014)
Ez volt a szövetség történetének egyik legnehezebb időszaka.
- Az OEP tervezett privatizációja: Az MSZP-SZDSZ kormányzat által tervezett privatizációs folyamat során a Szövetség által nyújtott szakmai tudás és az akkor már egy évtizedes egészségpénztári szaktor tapasztalatai szerepet játszott abban, hogy az elképzelés nem valósult meg.
- Magánnyugdíjpénztárak: A 2010–2011-es államosítási folyamatot megelőző átalakítási törekvések (a pénztári forma megszüntetése és pénzügyi intézményi tulajdonoshoz való rendellése) komoly veszélybe sodorta a pénztárt, mint önálló jogi formát. Az ezt követő államosítás következményeit pedig mindenki ismeri.
- Szigorodó szabályozás: A szövetség aktívan részt vett a jogalkotási egyeztetésekben, hogy az önkéntes pénztári szektor életképes maradjon a változó politikai és gazdasági környezetben.
Modernizáció
és az öngondoskodás új iránya (2015-től napjainkig)
A Szövetség fókusza az utóbbi évtizedben a digitalizációra és az öngondoskodási tudatosság növelésére helyeződött át.
- Cafeteria-változások: A 2019-es adóváltozások (a munkáltatói hozzájárulás kedvezményének megszűnése) után a szövetség a tudatos munkáltatói tagság megőrzésére és az egyéni befizetések ösztönzésére és az adó-visszatérítés előnyeire helyezte a hangsúlyt.
- Szolgáltatásbővítés: Támogattuk az önsegélyező funkciók (pl. lakáshitel-törlesztés, beiskolázási támogatás) integrálását az egészségpénztárakba.
- Érdekvédelem: a szektorról publikált elemzésekre építve folyamatosan javaslatokat teszünk az öngondoskodás ösztönzésére (pl. a munkáltatói jelenlét erősítése vagy 20%-os adójóváírás keretének emelése, az egészségpénztári szolgáltatási kör bővítése az egészségmegőrzés területén). Céljainkról bővebben itt olvashat.
