Az egészségpénztári szolgáltatási kör bővítése – az induláskori állapot helyreállítása, az egészségmegőrzés aktív támogatása
Az egészségpénztári szektor alapítói pontosan emlékeznek, hogy az 1990-es években az induláskor az egészségpénztári szerepkör világos volt: minden, ami gyógyítás és minden, ami egészségmegelőzés. Napjainkban az egészségpénztárak gyógyítási szerepköre megmaradt – sőt, a paletta kiegészült az előre nem látható betegségek finanszírozását célzó üzleti egészségbiztosításokkal, azonban ez csak arra elegendő, hogy „betegségpénztárként” definiáljuk magunkat.
A prevenció, az egészségmegőrzés, a rekreáció mind olyan szolgáltatások, melyeket hol fiskális érdekek húztak ki a finanszírozási körből, hogy helyet meg kellett teremteni egy új konstrukció, mint a szépkártya bázisát.
Azonban mára már mindenki számára világos, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen intézményi finanszírozó sincs, aki a lakosság egészségmegőrzésében aktív szerepet vállalna. Az önkéntes egészségpénztárak vissza kívánják hódítani ezt a szerepet nem csak önös érdekből: az állam lesz a legnagyobb anyagi haszonélvezője annak,, ha mi, állampolgárok a NEAK kasszájából mind kevesebb forrást veszünk ki és a minimálisra csökkentjük a betegségben töltött munkanapok számát. Célunk az, hogy visszafoglaljuk a Pénztártörvény preambulumában definiált nekünk szánt szerepkört úgy, ahogy azt a törvényalkotók anno egyhangú szavazattal megalkották..
Mit várunk? Az önkéntes egészségpénztár valódi partner legyen mind a munkáltatók, mind az egyének számára a tudatos egészségtervezésben, a gyógyításban és a betegségmegelőzésben.
A javaslatnak nincs költségvetési finanszírozási igénye.
Fókuszban a longevity: célunk, hogy tagjaink életükből minél több napot egészségben töltsenek, minél hosszabb életük során
Senkinek nem kell magyarázni, hogy az egészségtudatos életmód mit jelent az egyén, az állam és a munkáltató számára. Az egészségpénztári szolgáltatási körből egyik napról a másikra kiemelt szolgáltatásokat Magyarországon jelenleg egyetlen intézményi befektető sem finanszírozza, gondoljunk csak a szépkártya céljainak fellazulására.
Mit várunk az intézkedéstől: egészségtudatos családokat, a társadalmi jóllét növekedését.
A javaslatnak nincs költségvetési finanszírozási igénye, ráadásul az ebbe a körbe bekerülő szolgáltatásokra vonatkozó OSA-követelmények miatt növekedhetnek az állami adóbevételek.
Jogharmonizáció: az önkéntes egészségpénztárak kivétele a PMT hatálya alól, tekintettel arra, hogy ügyletet a pénztártag nem teljesíthet, csak kezdeményezhet. Minden egyes szolgáltatási kifizetést a Pénztár indít.
Azon túl, hogy az önkéntes egészségpénzárak PMT hatálya alá való sorolása jogharmonizációs tévedés, nem is életszerű, hogy az egyénenként éves szinten 750 ezer forintban maximalizált pénztári befizetés vonzó legyen a pénzmosók számára. Ráadásul az egészségpénztárak közel 30 éves tapasztalata is azt támasztja alá, hogy az önkéntes egészségpénztár nem érte el a pénzmosásban utazók ingerküszöbét.
A nem életszerű szabály kivezetése az egészségpénztári szektor iránti bizalom növekedésével jár, nem is beszélve a a tagok kényelmének növeléséről.
A javaslatnak nincs költségvetési finanszírozási igénye, sőt, az egészségpénztárak adminisztrációs terheinek csökkenése a működési költségek mérséklése irányába hathat.
Szövetségünk célja az egészségpénztári vagyonra vonatkozó kötelező hozamközzététel az elmúlt öt évre vonatkozóan a nyugdíjpénztárakkal azonos módon, hozzá tudunk járulni a szektor transzparens működéséhez és a szektor iránti bizalom növekedéséhez.
A javaslatnak nincs költségvetési finanszírozási igénye.
Célunk a munkáltatói különadó megszüntetése, a régi szabályozás helyreállítása.
Célunk az egészségpénztári munkáltatói szerepvállalás adómentessé tétele, vagyis amit a munkáltató az egészségpénztárba fizet, azt ne terhelje a jelenleg több mint 30%-os különadó. Az intézkedés következtében várhatóan a cégek az adó összegével megnövelik az önkéntes egészségpénztárba adott juttatást, amivel több forrás jut az egészségügybe.
Ez a népszerű adócsökkentő intézkedés a munkáltatók számára valódi mozgásteret ad a dolgozók egészsége melletti elköteleződésben a vállalat méretétől és attól függetlenül, hogy melyik szektorban tevékenykedik.
Ennek a célnak a finanszírozási igénye éves szinten elenyésző, 4-5 milliárd forint (az MNB jelentése alapján a munkáltatók 2025-ben 13,5 milliárd forint összegben teljesítettek munkáltatói hozzájárulást és célzott támogatást a munkavállalóik javára).
Ez a népszerű adócsökkentő intézkedés minden szereplő számára meg is mutatná, hogy az egészség nemzeti érték.
A Szövetség célja, hogy az egyénenként egészség, és nyugdíjpénztári befizetésre együttesen érvényes 150 ezer forint adójóváírás változatlan összegben, azonban külön egészség, és külön nyugdíjpénztári befizetésre is igénybe vehető legyen.
Amíg a lakosság nyugdíjcélú megtakarításait több ,egyenként adókedvezménnyel támogatott intézményi formában (pl. TBSZ, üzleti nyugdíjbiztosítás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) tarthatja, addig egészségcélú megtakarításra csak az önkéntes egészségpénztári forma létezik.
A Szövetség az intézkedéstől a nyugdíjcélú megtakarítások kiszorító hatásának mérséklését várja, ami növeli a családok anyagi biztonságát, hiszen egészségpénztáron keresztül az egész család egészségügyi kiadásai finanszírozhatóak.
Az itt megfogalmazott cél finanszírozási igénye a Szövetség számítása szerint éves szinten 10-15 milliárd forint. Amennyiben a tagok 2025. évi 100 milliárd forintot kitevő befizetéseiket duplázni tudják, akkor maximálisan 20 milliárd forintot érhet el a finanszírozási szükséglet.